Létezünk



Jégbe zárt forró dobogás,
hangtalan néma csendem,
napfény által jő az olvadás,
létezésem kezedbe tettem.

Rád bízom, hogy mit teszel,
újra élesztetted a tudatom,
mellettem az örzőm leszel,
kivel az ősi érzèst kutatom.

Kiviruló, szabad újra énem,
virágba ontjuk az életünk,
szabad akarattal kérem,
és köszönöm, hogy létezünk.

/Dóró Sándor Budapest/